Reakcióidő

Számos sportágban kiemelten nagy jelentőséggel bír, hogy milyen gyorsan reagálunk különböző helyzetekben, különböző ingerekre: elég, ha csak a rajt „elkapására”, vagy az ellenfél egy mozdulatának lereagálására gondolunk.
A reakcióidőt a legegyszerűbben úgy definiálhatjuk, mint egy bizonyos inger megjelenése és az arra adott mechanikus válaszreakció között eltelt idő. Mivel a reakcióidőt milliszekundum pontossággal érdemes mérni, a mérésre használt eszköznek nagyon precíznek és megbízhatónak kell lennie.

A célinger összetettségétől, illetve a zavaróingerek megjelenésétől függően többféle reakcióidő feladatról beszélünk:

  • Az egyszerű reakciók esetén egyetlen (auditív, esetleg vizuális) inger jelenik meg, amelyre mindig csak egyféle választ kell adnunk.
  • Összetettebb reakcióidő feladat során a válaszfolyamatba bekerül egy döntési szakasz is (a megjelent ingerre reagálnom kell-e vagy sem), ezért a reakcióidő nagyobb részében ilyenkor információfeldolgozás zajlik. Ezért is lehet hasznos, hogy a Vienna Test System RT nevű tesztje külön kezeli a reakcióidőt (az inger megjelenése és a válaszreakció elindítása között eltelt idő), illetve a motoros időt (a mechamikus válaszreakció elindítása és befejezése közötti időtartam).
  • Végül, a választásos reakcióidő feladatok során többféle inger jelenhet meg random módon, melyekre külön-külön egy előre meghatározott választ kell adni. A Vienna Test System DT nevű tesztjében például a színingerekre a megfelelő színű gombot kell lenyomni, magas vagy mély hang megjelenésére két, egymás alatt elhelyezkedő fekete gomb közül kell lenyomni a megfelelőt, illetve a monitor bal vagy jobb oldalán felvillanó fényekre a bal vagy jobb oldali lábpedálra kell lépni.
    A bonyolultabb és az egyszerűbb reakcióidő feladatok különbségeit elemezve az agyi, feldolgozási folyamatokról kaphatunk értékes információt.