Döntéshozatal

A döntés lehetőségek közötti választást jelent.

Maga a döntés lényegében két mozzanatból áll: lehetőségek összehasonlítása –mérlegelés, választás – ítélet.

A sporttevékenység során számos esetben áll döntés előtt a sportoló, pl. labdajátékoknál a passzt elindító játékos gyors összehasonlításokat végez csapattársai közt, hogy ki van hozzá a térben a legmegfelelőbb helyen, ki tudná jól továbbvinni a labdát és választ közülük.

A döntési folyamat több szakaszból áll:

  • A döntési helyzet felismerése
  • Helyzetfelmérés: Információk összegyűjtése és elsődleges csoportosítása megy végbe.
  • Helyzetelemzés
  • Alternatívák kidolgozása, értékelése
  • Döntés
  • Megvalósítás, ellenőrzés, értékelés

A döntéseink három tényezőtől függvényében alakulnak: a bizonytalanság mértéke, a probléma bonyolultsága, valamint a konfliktusok és/vagy az érdekeink érvényesítésének lehetősége.

A bizonytalanságon azt értjük, hogy a döntéshozó gyakran kerül olyan helyzetbe, ahol nem ismeri teljes egészében a problémákat, nem tudja a megoldási lehetőségeket, ahogyan azt sem, hogy a külső tényezők hatása mikor és hogyan érvényesül. Rendelkeznünk kell a bizonytalanságtűrés képességével, mert ennek hiányában szorongás alakulhat ki, amely jelentősen rontja a döntési teljesítményt. Pl. ha egy sportoló teljesen új pályán kell hogy versenyezzen, ahol ismeretlenek a körülmények, rosszabbul szerepelhet. Sportpszichológiai módszerekkel a bizonytalanságtűrés képessége fejleszthető.

A döntés bonyolultsága attól függ, hogy hányféle tényezőt kell figyelembe venni és ezek a tényezők milyen kapcsolatban, kölcsönhatásban vannak egymással. Ezek alapján megkülönböztetünk egyszerű és összetett problémákat. Egyszerű feladat, döntés meghozásánál a csoport sokkal hatékonyabbnak bizonyul, mivel a csoport sokkal több alternatívát, lehetőséget felhozni, mint egy személy önállóan. Az összetett feladatoknál viszont sok tényezőt és kritériumot kell észben tartani és azokat összekapcsolni, így az egyén, a csapat legjobb tagja alkalmasabb a megoldásra. Erre példa lehet a csapat számára megfelelő stratégia kiválasztása, amelyet az edző vagy a csapat vezetője végez.

A harmadik tényező, amely a döntést befolyásolja a konfliktus, amely lehet a sportolón belül (pl. vágyak és lehetőségek ütközése, ellentétes célok) vagy lehet társas érdekek közötti ütközés: edző-sportoló, csapat-egyén.
A döntések meghozatalát befolyásolják még a korábbi tapasztalatok („a múltkor is ezt a labdacselt alkalmaztam, és bejött, most is ezt fogom”), a szakértelem, tudás, az időnyomás, a rendelkezésre álló információk, valamint a jutalmak és büntetések (előnyök és hátrányok) aránya (küzdősportban: „ha keményebben támadok, megsérülhetek, de megnyerem a küzdelmet”).

A döntési helyzetekben két fontos szempont van: a döntési fókusz és a döntési stílus.

A döntési fókusz arra vonatkozik, hogy mennyire átfogóan vagy részletekbe menően látjuk a helyzeteket, feladatokat.
A döntési stílus pedig arról ad képet, hogy az egyénre a gyors, de kevésbé megfontolt, úgynevezett impulzív, vagy a minden részletet figyelembe vevő, elővigyázatos, ám lassabb, reflektív döntéshozatal jellemző-e. A döntési stílus összefügg azzal, hogy mennyire jól viseljük a bizonytalanságot.

Döntési kompetencia a személy saját magáról alkotott ítélete, arra vonatkozóan, hogy mennyire tartja döntésképesnek és jó döntéshozónak magát. Bízik-e döntései helyességében. Ez nagyon fontos lehet, pl. reakciók gyorsaságában, csapatkapitányi szerepnél, edzői döntéshozásnál. Ha a sportoló nem bízik magában, hogy jól dönt-e, az adott akcióval sikerül-e megoldania a feladatot, lassabban reagálhat mint az szükséges.