Bőrhőmérséklet

Az ember testhőmérséklete (meglehetősen széles határok között mozogva) többé-kevésbé állandó. Ez a szervezetben végbemenő hőtermelés és a testfelületen keresztül történő hőleadás egyensúlyából adódik, melynek működését az idegrendszer szabályozza.

A szervezet hőtermelését a lebontó anyagcsere-folyamataink és az izommunka során felszabaduló hő szolgáltatja.

A felesleges hőleadás elsősorban bőrünkön keresztül megy végbe sugárzás és hővezetés formájában. Növekvő hőfelesleg fellépésekor kitágulnak a bőrben futó erek, melynek következtében az átáramló meleg vér a bőrfelszínt felmelegíti, így fokozódik a sugárzó és vezetéses hőleadás. A verejtékezés beindulásával ehhez adódik a párolgáshő, melynek segítségével lényegesen nagyobb hőfeleslegtől vagyunk képesek megszabadulni.
Ezzel szemben hideg környezetben ellentétes folyamatok mennek végbe: leáll a verejtékezés, összehúzódnak az erek, így kevesebb hőt veszítünk a lehűlt bőrön, a meleg vér pedig a belső szervekben kering és nem hűl le a testfelszín közelében. Libabőrösek leszünk, ezzel csökken a hőveszteség, ami a bőrfelszín-közeli áramláshoz köthető. A folyamat végén remegni kezdünk, így az egyre nagyobb hőveszteséget az izommunka során keletkező hő pótolja.

A hőmérsékletszabályozás tudattalan, automatikus működés, melyet a vegetatív idegrendszer vezérel.

A szabályozásban résztvevő szerveket ellentétes hatású, szimpatikus és paraszimpatikus hálózattal is ellátva irányítja, melyek egymás hatásának módosításával és helyreigazításával tartják fenn az egyensúlyi állapotot.

A fellépő stressz-impulzusok a vegetatív idegrendszer szimpatikus oldalát teszik aktívvá: ennek eredménye az egész testet felpörgető ún. „üss vagy fuss” (fight or flight) reakció. Ilyenkor két viselkedési mintából, a támadás vagy a menekülés közül választunk. A hőszabályozás vonatkozásában összehúzódnak a bőrerek, tehát az izmokba áramlik a vér, a szőr feláll, és megindul az izzadás. Ezeket hívjuk szimpatikus stresszreakcióknak. A stresszhelyzet vagy veszély lecsengése után a paraszimpatikus folyamatoknak köszönhetően helyrebillen az egyensúlyi állapot. A bőrerek szűkülete oldódik, a bőr felmelegszik, leáll az izzadás, végül a verejték felszárad a kimelegedett bőrön.

A szimpatikus és paraszimpatikus egyensúly viszonyának vizsgálatát a bőrfelszín hőmérsékletének pontos és folyamatos mérése teszi lehetővé. A bőrhőmérséklet emelkedése, valamint a galvánellenállás növekedése szintén a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus ágának erősödéséhez köthető, melynek következtében a stressz hatásaiért felelős szimpatikus túlsúly visszaszorul. A bőrhőmérséklet mérése, és a bőrre helyezett elektródák két pontja között az elektromos vezetőképesség változása tehát egyaránt alkalmas a vegetatív idegrendszer állapotának követésére, és a nyugodt, relaxált állapot kialakítására.